A meddőség alatti csalódottság érzése nagyon nehéz és fájdalmas. A meddőség elsősorban azt jelenti, hogy egy személy biológiailag képtelen hozzájárulni a fogamzás folyamatához. A meddő szó vonatkozhat azon nők állapotára is, akik képtelenek végigvinni egy terhességet a szülésig.
A meddőség megélése alatt nagyon sok érzést megélünk. Először reménykedünk, hogy nekünk is sikerülni fog, csak nem olyan gyorsan és olyan egyszerűen, mint másoknak a munkahelyünkön, a szomszédunkban, a baráti társaságunkban. Ezt a reményteli fázist követi a csalódottság és a szomorúság érzése, ami havonta utolér bennünket, amikor azzal szembesülünk, hogy megint nem estünk teherbe. Hibáztatunk mindent, de legfőképpen magunkat, hogy én miért nem vagyok képes arra, amire a nőtársaim, nővérem, édesanyám, nagymamám képesek voltak. Mi velem a baj? Mit csinálok rosszul? Na akkor még jönnek a szakmailag teljesen megalapozatlan feltevések, persze mindez segítő szándékkal:
„Azért nem sikerül, mert nagyon rágörcsölsz!” Igen? És akkor amíg azt sem tudtam, hogy bármi baj lehet a háttérben, hogy esetleg meddő lehetek, addig miért nem sikerült, hiszen egyáltalán nem voltam még rágörcsölve?
„Biztosan nem jól csináltok valamit!” No komment! 🙁
„Nézd meg annak a hírességnek is sikerült végül 10 év múlva!” Na ez sem segít – 10 év? Nem akarok én annyit várni, én most akarok gyereket!
„Nem való mindenkinek gyerek!” Na aztán ezt meg végképp kikérem magamnak!
„Ami nem megy, nem kell erőltetni!” De én ebbe nem tudok belenyugodni, bennem is vannak anyai ösztönök és szeretnék gyereket, úgy érzem így lehet csak teljes az életem.
Ha úgy érzed, hogy benned is hasonló érzések munkálkodnak és nem tudod kivel megbeszélni. Keress bizalommal, egy coaching folyamatban támogatlak és mentorállak téged. Keress itt vagy az alábbi Facebook linken: